George Thomas lelkész volt New England-nak egy kis városkájában. Húsvét reggelén, amikor zsúfolt templomában felment a szószékre prédikálni, egy régi, rozsdás, rozoga madárkalitkát vitt magával és letette a szószék párkányára. Persze mindenki meglepõdve nézte és kíváncsian várta, mi fog itt történni. A lelkész elkezdte a prédikációt: "Amikor tegnap végigmentem a Fõ utcán, szembe jött velem egy fiatal gyerek, kezében lóbálta ezt a madárkalitkát, és a kalitka alján három kis vadmadár lapult, reszketve a hidegtõl és a félelemtõl. Megállítottam a fiút és megkérdeztem:

- Na, mit viszel magaddal?

- Csak ezt a három vacak madarat - felelte.

- Aztán mit akarsz csinálni velük? -kérdezõsködtem.

- Hazaviszem õket és szórakozom velük - felelte.

- Feldühítem õket, kihúzom a tollaikat, egymás közötti viadalra uszítom õket. Élvezni fogom.

- De elõbb-utóbb beleunsz majd. Utána mit csinálsz velük?

- Ó, van otthon két macskánk - mondta a fiú -, azok szeretik a madárhúst. Megetetem õket velük.

Hallgattam egy kicsit, aztán ismét megszólaltam:

- Fiam, mennyit kérsz a madarakért?

- Nem kellenek magának azok a madarak. Hiszen azok csak vacak szürke mezei madarak. Még énekelni sem tudnak. Még csak nem is szépek.

- Mennyit akarsz értük? - kérdeztem ismét.

A fiú végignézett rajtam, mintha megbolondultam volna, aztán megmondta az árat: tíz dollár. Kivettem a zsebembõl a tíz dollárt, odaadtam a gyereknek. A fiú letette a kalitkát a földre és egy pillanat alatt eltûnt.

Én aztán felemeltem a madárkalitkát, elvittem a közeli parkba, ott letettem, kinyitottam az ajtaját, és

szabadon engedtem a madarakat."

Miután Thomas lelkész elmondta a kalitka történetét, mindjárt egy másik történetbe kezdett:

"Egy nap a Sátán és Jézus között párbeszéd folyt. Sátán épp az Édenkertbõl jött és büszkén dicsekedett:

- Az egész emberiséget a kezeim közé kaparintottam. Csapdát állítottam nekik, olyan csalétekkel, amelynek nem tudnak ellenállni. Mind az enyémek!

- Mit fogsz csinálni velük? - kérdezte Jézus.

- Szórakozni fogok velük. Megtanítom õket, hogyan házasodjanak, és hogyan váljanak el egymástól; feldühítem õket, meg arra is megtanítom, hogyan gyûlöljék és kínozzák egymást; hogy részegeskedjenek és kábítózzanak; arra, hogy fegyvereket és bombákat találjanak fel és öljék egymást. Nagyon fogom élvezni - mondta a Sátán.

- Mit csinálsz majd velük akkor, ha eleged lesz a játékból!

- Megölöm õket! - felelte a Sátán.

- Mennyit kérsz értük? - érdeklõdött tovább Jézus.

- Nem kellenek neked azok az emberek! Nem jók azok semmire! Megveszed õket, õk pedig csak gyûlölni fognak. Leköpnek, megátkoznak és megölnek. Nem kellenek õk neked!

- Mennyit kérsz? - kérdezte újból Jézus.

A Sátán végignézett Jézuson és megvetõ gúnnyal mondta:

- A véredet, az összes könnyedet és az egész életedet!

Jézus így szólt:

- Megegyeztünk! - aztán kifizette az árat."

Ezzel George Thomas fogta a madárkalitkát és lement a szószékrõl.

                                                                                                                                 Ismeretlen szerzõ

Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bûnösök voltunk. (Róma 5,8)

Tudjuk, hogy nem veszendõ dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplõtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén. (1Péter 1,18-19)