- Archívumból - | |
Az eltûnt táska | |
Írta: Draskóczy Gábor, 2008-10-07 | |
A kaptató tetején jártam már. Kis motorom hörögve, köpködve, fulladozva tette meg az utolsó métereket felfelé. Mindjárt balra fordulok és néhány méter után megérkezem barátomhoz Gabihoz. Hogy fog örülni a könyveknek. Némelyek az õ csinos kis könyvtárát fogja gazdagítani, míg másokat odaajándékozhat olyanoknak, akik annyira várják már. Nagy kincs manapság az ilyen könyv. A motort a lábára állítottam, hogy a csomagtartóról leoldozzam az odaszíjazott csomagot, de a táskámnak hûlt helye volt. Hová tûnhetett? Otthon felejtettem? Nem! Világosan emlékszem, hogy a kapualjban felszíjaztam a csomagtartómra. Elhagytam útközben? Ki fogja megtalálni? Mi lesz, ha a rendõrségre viszi? Feljelentenek? Nyomozás? Házkutatás? Büntetés? Másokat is magammal rántok a bajban? - ilyen kérdések futottak át az agyamon. Ezeket a könyveket nyugaton nyomtatták, kedves hívõ testvérek titokban csempészték Magyarországra, hogy ilyen módon is terjedjen az evangélium. Mit csináljak? Miért engedte meg ezt Isten? Nem volt mit tennem, vissza kellett fordulnom és reménytelenül keresni a táskámat. Lehetetlen, hogy a forgalmas utcán heverjen egy táska és ne vigye el senki. Elindultam hazafelé és csüggedten, reménytelenül figyeltem az utat. Hátha az utolsó métereken oldódott ki a szíj és még senki sem bukkant a könyvekre. Sok kilométert tettem meg visszafelé, de a táska sehol. Még egy jobbra kanyar és otthon vagyok. Ekkor pillantottam meg a járda szélére állított táskámat. Ki tehette oda? Ki õrizte félóráig? Nincs emberi magyarázat. „Az Úr angyala õrt áll az istenfélõk mellett, és megmenti õket." Zsoltár 34,8 Isten angyalai õrizték a táskámat, hogy ne legyen belõle senkinek sem baja. Így tanultam meg újból azt az igazságot, hogy Istennek semmi sem lehetetlen. Be tudja zárni a járókelõk szemét hogy ne lássák a táskát. Le tudja fogni a kezüket, hogy ne nyúljanak hozzá. Ez nem azt jelenti, hogy Õ az övéinek nem eshet baja. Néha éppen a megpróbáltatásokon és a szenvedésen keresztül tanít bennünket, de az biztos, hogy Õ bármit képes megtenni.
Úr Jézus! Köszönöm, hogy Te a Mindenható Isten szenvedtél az én bûneim miatt a kereszten. Köszönöm, hogy hit által gyermekeddé fogadtál és az Isten angyalai õrt állnak mellettem. Tudom, hogy semmi sem történhet velem a Te tudtodon kívül. Ámen!
Draskóczy Gábor
|